Vadászvizsga – Gyakran ismételt kérdések
A vadászvizsgákat nem a Vadászképző Kft. szervezi.
Vizsgázni, vizsgára jelentkezni csak és kizárólag az OMVK Területi Szervezeteinél – a megyei Vadászkamaráknál lehet, azon igazolás ellenében, melyet a tanfolyam végén állítunk ki Hallgatóinknak.
Ki tehet vadászvizsgát?
Vadászvizsgát az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és nem magyar állampolgár tehet, aki a 16. életévét betöltötte és részt vett vadászvizsgát megelőző kötelező tanfolyamon.
A tanfolyam elvégzéséről a jelölt igazolást kap. Az igazolás birtokában a jelölt két éven belül bármikor jelentkezhet vizsgára. Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni.
Hol lehet jelentkezni vadászvizsgára?
Vadászvizsgára jelentkezni a lakcím szerinti OMVK területi szervezeténél lehet (az elérhetőségeket itt találja). A vadászvizsga az OMVK azon területi szervezeténél tehető le, ahova a vizsgázó a jelentkezését benyújtotta (lakcím szerint).
Vadászíjászatra, ragadozó madárral való vadászatra vagy magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegész ítő vizsgára jelentkezni csak a vadászvizsga bizonyítvány, vagy a már megszerzett vadászjegy birtokában lehet az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezeténél.
- Vadászíjász kiegészítő vizsgátaz OMVK Fővárosi és Pest megyei területi szervezete évente legalább két alkalommal tart az általa kijelölt helyszínen. ➤ Részletes tájékoztató a vadászíjász kiegészítő vizsgáról
- Ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő gyakorlati vizsgát szeptember 1-je és december 31-e között szerveznek. A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára jelentkezőknek a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben előírt, a ragadozó madárral való vadászatra jogosító természetvédelmi vizsgával kell rendelkezniük. A gyakorlati vizsgára csak saját madárral lehet jelentkezni. ➤ Részletes tájékoztató a solymász kiegészítő vizsgáról
- Elöltöltő fegyverrel az elöltöltő fegyveres vizsga letétele után lehet vadászni. ➤ Részletek
Milyen gyakorisággal vannak vadászvizsgák?
A vizsgaidőpontokat a vizsgára jelentkezők létszáma szerint – vizsgánként maximum 20 fő – a megyei Vadászvizsga Bizottság határozza meg.
Mennyibe kerül a vadászvizsga és hogyan lehet befizetni?
A vadászvizsga díja egységesen 25 000 Ft, ami tartalmazza az elméleti és a gyakorlati vizsga költségeit is.
A ragadozó madárral való vadászatra és a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga, továbbá a fegyverismeretre és használatra vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka.
A vizsgadíjat az OMVK megyei Területi Szervezetének készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással lehet teljesíteni. A befizetési igazolást őrizze meg, mert a vizsgát megkezdeni csak annak bemutatásával lehet!
A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsganapon történő vizsgázásra jogosít.
Ha a vizsgára jelentkező önhibáján kívül nem tud a vizsgán megjelenni és ezt hitelt érdemlő módon igazolja, a már befizetett vizsgadíjat
a) vadászvizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontjától számított hat hónapon belül,
b) ragadozó madárral való vadászatra, valamint vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontját követő soron következő vizsgára el kell fogadni.
a) vadászvizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontjától számított hat hónapon belül,
b) ragadozó madárral való vadászatra, valamint vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga esetén az elmulasztott vizsga időpontját követő soron következő vizsgára el kell fogadni.
Kinek nem kell vadászvizsgát tennie?
Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a Vadászati törvény végrehajtási rendelete) 8. számú melléklete szerinti
a) felsőfokú vadgazdálkodási, vagy
b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.
a) felsőfokú vadgazdálkodási, vagy
b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.
A felsorolt szakképzettségek a fegyverismeretre és használatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész letétele alól nem mentesítenek.
Mit kell tudni a vadászvizsgán?
A vadászvizsga írásbeli és szóbeli kérdései a „Vadászati ismeretek” c. tankönyv alapján kerültek összeállításra.
A vizsgázóknak ismerniük kell a vadászatra vonatkozó érvényes jogszabályokat is, amelyek időnként változhatnak. A hatályos jogszabályokat akkor is ismerni kell – és a vizsga részét képezik – ha ezek a tankönyv kiadása után léptek érvénybe.
Melyek a legfontosabb ismeretek?
A vonatkozó jogszabály 4. sz. melléklete alapján:
a) a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei;
b) fegyverismeret és ballisztika, a vadászlőfegyver biztonságos kezelésének ismerete;
c) a balesetvédelemmel és elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek;
d) az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával kapcsolatos ismeretek;
e) a vadászható emlős és madárfajok, a velük összetéveszthető védett fajok ismerete;
f) a vadászati módokkal, eszközökkel és vadászkutyafajták használatával kapcsolatos tudnivalók;
g) a vadgazdálkodási ismeretek;
h) a vadgazdálkodási berendezések ismerete;
i) a trófeabírálat;
j) a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezései, illetve az ahhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek;
k) a vadászati hagyományok, vadászati kultúra;
l) a vadászati igazgatás rendszere, hazai és nemzetközi vadászati szervezetek;
m) a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseinek ismerete;
n) a jogszabálysértések szankciórendszerének ismerete.
Hány tagú a vizsgabizottság és kik a tagjai?
A vadászvizsga bizottság 3 főből áll, elnöke az OMVK területi szervezetének titkára, tagjai az illetékes vadászati hatóság képviselője, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt személy. A vadászvizsga bizottság tagja, elnöke csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet.
A vadászvizsga nem nyilvános vizsga, a vizsgázókon kívül csak a vizsgabizottság tagjai, elnöke, illetve a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vadászvizsga lebonyolításának ellenőrzését végzők lehetnek jelen.
A vadászvizsga elméleti részét kizárólag a három főből álló vizsgabizottság előtt lehet letenni.
A vizsga eredményéről a bizottság szótöbbséggel határoz.
Milyen részekből áll a vizsga?
A vizsga gyakorlati és elméleti részekből áll.
- gyakorlati vizsga
- biztonságos fegyverkezelés és használat ellenőrzése
- lőgyakorlat (sörétes és golyós fegyverrel)
- elméleti vizsga
- írásbeli tesztvizsga
- vadászati idényekre vonatkozó tudásanyag ellenőrzése
- faj- és trófea felismerés és minősítés (képekről)
- szóbeli vizsga
Milyen készségeket ellenőriznek a gyakorlati vizsgán?
Bizonyítania kell, hogy lőkészsége eléri azt a szintet, amely egy vadásztól már a kezdet kezdetén elvárható. Sikeres vadászvizsga után Ön fegyvert vásárolhat és teljes jogú tagként vehet részt a vadászatokon. Tekintettel arra, hogy a vadászat fokozott veszéllyel járó tevékenység, a kezdő vadásznak gyakorlottnak kell lennie annyira, hogy se környezetét, se saját magát ne veszélyeztesse.
A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.
Melyek a gyakorlati vizsga követelményei?
A feladatrészek végrehajtására a lövészetvezető ad utasítást és a vizsgabizottság tagjával együtt értékeli is azt. A lövészetvezető közvetlen jelenlétével szavatolja a gyakorlat végrehajtásának biztonságát.
Amennyiben a vizsgázó nem tudja technikailag végrehajtani az adott feladatrészt, nem éri el az előírt találatot, vagy megsérti a fegyverkezelés biztonsági szabályait, a gyakorlatot befejezi és a vizsgája eredménytelen.
Golyós fegyver kezelése és a lövés
A feladatot a hatályos jogszabály szerint nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott, tárazható golyós lőfegyverrel kell végrehajtani. A vizsgázó a lövés során a fegyvert ülő helyzetben támaszthatja.
1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert!
2. feladat: Ellenőrizze, nincs-e idegen anyag a fegyver csövében! (Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell helyeznie.)
3. feladat: Válassza ki a fegyverhez illő lőszert! (Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt! A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat: Foglalja el a lőállást!
5. feladat: Használja a gyorsítót a fegyveren, majd fesztelenítse azt!
6. feladat: Töltse meg a fegyvert és biztosítsa!
7. feladat: Lőjön! (50 méterre a Nemzetközi Sportlövő Szövetség szabályzatában rögzített 50 m-es pontlövő pisztoly céltáblára 1 próbalövést követően 3 értékelt lövéssel 21 köregységet kell teljesíteni.)
8. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra!
Sörétes fegyver kezelése és a lövés
1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert!
2. feladat: Szedje szét (agy, előagy, cső) és rakja össze a billenő csövű sörétes fegyvert!
3. feladat: Válassza ki a fegyverhez a megfelelő lőszert! (Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)
4. feladat: Lőjön! (A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehető 2 db lőszer.)
- 1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:
- 1. korong: nagytorony
- 2. korong: nagytorony
- 3. korong: kistorony
- 4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony
- 2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:
- 1. korong: nagytorony
- 2. korong: kistorony
- 3. korong: gurított nyúlkorong
- 4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony
- 3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:
- 1. korong: nagytorony
- 2. korong: kistorony
- 3. korong: kistorony
- 4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony
5. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra!
Milyen részekből áll az elméleti vizsga?
1. írásbeli vizsga
a) Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie (a tesztkérdéseket tartalmazza a “A vadászvizsga írásbeli kérdései és képanyaga” c. kötet), melyre 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell hibátlanul válaszolnia.
b.) A vizsgázónak 10 vadászható fajvadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi vonatkozásokkal együtt. A vizsgarész eredményes, ha a vizsgázó legalább 9 kérdést hibátlanul válaszolt meg.
2. szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgára a vizsgázó csak az eredményes írásbeli vizsga után bocsátható.
A szóbeli vizsga első részében a faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos fotógyűjteményből 15 darabot kell megtekintenie (fotó, vagy vetített kép, a képanyagot tartalmazza a “A vadászvizsga írásbeli kérdései és képanyaga” c. kötet). A bemutatott képeken 8 nagyvad (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvad fajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre. Megfelelt a vizsgázó, ha minden vadászható fajt és a védett fajok közül – a fokozottan védett faj tévesztése nélkül – legalább kettőt faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4-szer helyesen minősítette korcsoport és elejthetőség szempontjából.
A szóbeli vizsga második részében a vizsgázó 5 kérdést tartalmazó tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre jó választ ad.
A szóbeli tételsor kidolgozva elérhető e-learning felületünkön.
Mi történik, ha sikertelen valamely vizsgarész?
Eredményes vadászvizsga letételének az minősül, ha a vizsgázó mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarészen megfelelt.
Amennyiben valamelyik vizsgarész sikertelen és a jelölt hat hónapon belül – ragadozó madárral való vadászatra feljogosító vagy vadászíjász kiegészítő vizsga esetén 12 hónapon belül – nem ismétli meg az adott vizsgarészt, abban az esetben elölről kell kezdenie a vizsgát.
Ha a vizsgázó
a) eredménytelen vadászvizsgát tesz, de 6 hónapon belül ugyanannál a területi szervezetnél újból vizsgázik,
b) eredménytelen ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, vagy
c) eredménytelen vadászíjász kiegészítő vizsgát tesz, de 12 hónapon belül újból vizsgázik, akkor a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak a sikertelen vizsgarészt kell megismételnie és a befizetést igazoló csekket az ismétléskor be kell mutatnia.
A tanfolyam elvégzését követően vadászhatok íjjal is?
Íjjal való vadászathoz a tanfolyam elvégzését és a sikeres állami magyar vadászvizsgát követően, egy kiegészítő vizsga letétele szükséges.
A vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgára csak a vadászvizsga bizonyítvány, vagy a már megszerzett vadászjegy birtokában lehet az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezeténél, amely évente legalább két vizsgát tart az általa kijelölt helyszínen.
További felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal az OMVK azon megyei Területi Szervezetének titkárához, amelynél vizsgázni szerete! Elérhetőségek itt.