Vélemények
Borzasztóan köszönöm a hatalmas munkáját ami benne van ebben az egészben, azt a mérhetetlen tengernyi szeretetet és tudást ahogyan a vadászatról, annak etikájáról és minden szépségéről rejtelméről beszél, hálás vagyok hogy egy ilyen csodálatos tananyagból tanulhatok, és csak remélni tudom hogy egyszer tudok olyan igaz szívű vadász lenni, aki tovább tudja adni a tanultakat.
Tisztelt Vadászképző Kft.
Szeretnék köszönetet mondani az online vadásztanfolyam megszervezéséért, enélkül valószínűleg még legalább 5 évet kellett volna várnom arra, hogy végre valahára papíron is vadász lehessek. Külföldi életvitelem miatt eddig sem engedhettem meg magamnak, hogy beüljek az iskolapadba. Az önöktől kapott tudással és tanfolyam tanusítvánnyal felvértezve sikeresen és kényelmesen le tudtam vizsgázni első alkalommal. Köszönöm a gyors reakciókat, amikor beiratkozásra, technikai segítségre vagy éppen információra volt szükségem. A szuhafői gyakorlati helyszín is csodás volt minden elemében! Hálám kísérni fogja ezt a sikeres tanfolyamszervező csapatot, már most beirattatam egyik barátomat, aki szintén időhiányos, de nagy természetbarát.
Kérem továbbítsák levelemet Tóni bá-nak Szuhafőre, biztosan szívesen olvasná, hogy levizsgáztam és eredményes vadászatom is volt már Skóciában.
Sziasztok! Gondolataim a képzésről.
Hol is kezdjem…
Zúg a fejem. A négy éves fiam most unta meg a játékot a rókasíppal, végre elment más elfoglaltságot keresni. Én is ekkora lehettem, amikor már csodálni kezdtem a zöld kalapos embereket… egyszer nekem is lesz egy szép zöld kalapom! Egyszer én is vadász leszek! Majd eltelt 30 év. Hosszú idő ám! De végre minden együtt állt! Most már nekem is van szép zöld kalapom. Az új puskát még meg sem takarítottam! Hiszen még csak reggel hoztam el a boltból! Előszedem, végigsimítom a sokat látott agyazását. A Szovjetunióból került ide, még a 70- es évek elején. Nekem azért még új!
De jó ez a csend! A rókasíp pihen. Nekilátok a karbantartásnak. Elmosolyodom. Szendrei Laci szavai jutnak eszembe!
Balázs! Ezekből az IZS puskákból még a patkószöget is ki lehet lőni!
Ütemesen takarítom a csövet, közben a tanfolyam szép pillanatain elmélkedem. Az Apafai lőtéren hallott puskát elsütő fácánról, az utánkeresés veszélyes voltáról, a reggel négykor kezdődő pszichológiáról…
De a legtöbb szép, emlékezetes pillanat mindig egy emberhez húzza gondolataimat! Híre már megelőzte őt! Egy erdész barátom méltatta egyszer, akinek a lánya is itt végzett.
– Szakmailag nagyon ott van! – mondta.
Azt mondják egy ilyen tanfolyamon vadászbarátságok szövődnek. Tanúsíthatom! Nekem lett itt egy jó barátom!
Olyan megtiszteltetésben volt részem hogy vele nézhettem meg a Világkiállítást is!
Mikor éppen oda tartottunk Budapest közepén egyszer csak őrült módjára dudálni kezdett nekünk egy busz! A sofőr majd kiesett az ülésből, úgy integetett neki!
– Ki ez? – kérdeztem. – Téged Pesten ismernek a buszosok?
A nagy szakáll mögött mintha mosolyt láttam volna az arcán miközben visszaintegetett.
– Volt tanítványom ő is! Mondta büszkén.
Most is épp tanulói vannak a vadászházban. Egy ilyen szakembertől lehet ám tanulni! És még tanítani is tud! Ritka kincs. Szerényen, pár szóval elmondott gondolataiból rengetegen tanultunk az évek alatt! Kívánom, hogy még nagyon sokan tanuljanak is!
Mert ettől az embertől, a szalonkák szerelmesétől érdemes tanulni mindannyiunknak! És nem csak a vadászattal kapcsolatban!
Azt mondta nekünk egyszer, amikor cserkeltünk a csoporttal:
– Attól, amit én itt elmondok még senkiből sem lesz Széchenyi!
Ebben is igaza volt.
Sőt, írni sem fogok soha úgy, mint ő!
De én mégis köszönök mindent, amit a tanfolyam során átadott nekünk a tudásából!
Véleményem szerint sokak nevében mondhatom, hogy köszönjük szépen Szuromi Antal!
Vadászüdvözlettel:
Kertész Balázs
Kincsesbánya, 2021.12.03.